Fizika vizsgára

1

Az ábrán látható áramkörben az A és B pontokat
összekötve az ellenállások árama és a rajtuk eső
feszültség nem változik.

1

A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ
a gravitációs gyorsulástól.

1

Az ábra valamely gáz körfolyamatát mutatja nyomás–térfogat
diagramon. A körfolyamat során a gáz hőfelvétele a hőleadásnál nagyobb.

1

Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.

1

Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg:
izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az
elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérsékletváltozás.

1

Az ábrán egy test potenciális energiájának helyfüggése
látható. A testet az A pontból. legalább 2 J mozgási
energiával kell indítani balra, hogy majd a végtelenbe
távolodjon.

1

Centrális erőtérben mozgó test impulzusmomentuma állandó.

1

Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható
energiaegység.

1

RC kör bekapcsolási jelenség: a telep munkája az elektromos tér kialakulását fedezi.

1

A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a minimumát veszi fel.

1

Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből (Q1) hat erővonalat kell
berajzolnunk, míg a másodikba (Q2) négy erővonal végződik.
A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q2/Q1=1,5.

1

Két test azonos szögsebességgel egyenletes körmozgást végez.
A két test centripetális gyorsulása biztosan egyenlő.

1

A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen
megközelíthető, de nem érhető el.

1

A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél.

1

Ideális gázt állandó hőmérsékleten fele térfogatra összenyomunk. A gáz belső energiája
növekedett a folyamat során.

1

Ha m1=m2, akkor a rendszer egyensúlyban van.
(A testek gyorsulása nulla.)

1

Az áramsűrűség vektormennyiség.

1

A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és
minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.

1

A térion mikroszkóp működési elve a csúcshatás segítségével
magyarázható.

1

Az entrópia egy intenzív állapotjellemző.

1

A másodperc (szekundum) SI-alapegység.

1

A fényév az idő mértékegysége.

1

A csillagászati egység SI egysége a távolságnak.

1

A kinematika (mozgástan) a mechanika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.

1

Egy tömegpont mozgását csak akkor írjuk le egyértelműen, ha megadjuk a helyét sebességét és gyorsulását az idő függvényében.

1

A tömegpont modellel leírhatjuk a test forgó mozgását is.

1

Az elmozdulás skalármennyiség és a megtett úttal egyezik meg.

1

Az út skalármennyiség.

1

Az átlagsebesség vektormennyiség.

1

A sebesség olyan vektormennyiség, amely megadja a mozgás irányát is.

1

Egy test mindig a rá ható erők eredőjének irányába mozog.

1

Testek egymásra hatásakor fellépő erő, ellenerő kioltja egymást.

1

Körpályán mozgó test gyorsulása lehet zérus.

1

A testre ható súrlódási erő növelheti a test sebességét.

1

Körpályán mozgó test gyorsulása mindig a középpont felé mutat.

1

Fonálinga lengésekor a legnagyobb erő a fonálban a szélső helyzetekben ébred.

1

Az alátámasztásra kifejtett erő (nyomóerő) csak a súlyerőtől függ.

1

Két kiskocsit vizsgálunk. Az egyikre kötött, csigán átvetett fonalat 20N erővel húzzuk, a másikra 2kg tömegű testet akasztottunk. A kocsik tömege egyenlő (1kg), g=10m/s^2 . Az első kocsi gyorsulása nagyobb.

1

Van olyan mozgás, amelyben a test gyorsul, de sebessége se nem nő se nem csökken.

1

A gravitációs erő munkája független a kezdő – és végpont közötti útvonaltól.

1

Egy test potenciális energiája lehet negatív.

1

Ha egy testre disszipatív erők is hatnak, akkor a munkatétel nem érvényes.

1

Fonálinga lengésideje kis kitérések esetén függ a tömegtől.

1

A liftbe ingaórát helyezünk. Ha a lift felfelé gyorsul, az óra sietni fog.

1

Harmonikus rezgőmozgásnál a rezgés körfrekvenciája független az amplitúdótól.

1

Csillapított rezgőmozgást végző test sebessége és gyorsulása között a fáziskülönbség 90°.

1

Az intenzív állapotjelzők (pl. hőmérséklet, nyomás) a rendszer méretétől függetlenek, két rendszer egyesítésekor átlagolódnak.

1

Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg: izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérséklet változás.

1

Ideális gáz izotermikus állapotváltozásakor a gáz belső energiája nem változik.

1

Súrlódáskor hő keletkezik.

1

Az elektroszkóp töltések előállítására szolgál.

1

Az elektromos térerősség vektormennyiség.

1

Egy test töltésének nagysága (mérőszáma) tetszőleges szám lehet.

1

Az elektrosztatikus mező erővonalai önmagukban záródó görbék.

1

Az elektromos töltés megmaradó mennyiség.

1

Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.

1

Az elektromos erővonalak keresztezhetik egymást.

1

Az elektromos dipólusmomentum vektormennyiség

1

Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből hat erővonalat kell berajzolnunk, míg a másodikba négy erővonal végződik. A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q1/Q2=1,5

1

Ha egy kisméretű pozitív töltés és egy nagyméretű fémgömb vonzza egymást, akkor az azt jelenti, hogy a fémgömbnek negatív töltése van.

1

Ugyanolyan mértékben feltöltött két vezető esetén ugyanolyan távolságnál nagyobb az erőhatás, ha ellentétesen töltöttük fel a vezetőket.

1

Az elektromos megosztásnál töltéseket viszünk a vezető felületére.

1

Feltöltött fémgömbben egyenletesen oszlanak el a töltések.

1

Fémes vezetőkben a pozitív töltéshordozók is mozoghatnak.

1

Fémes vezető anyagban nem haladnak erővonalak (a térerősség zérus)

1

Ha felfújt léggömbre töltéseket viszünk, akkor a léggömb mérete kissé megnő.

1

Az elektromos potenciál skalármennyiség.

1

Az elektrosztatikus tér konzervatív, így jellemezhetjük az elektromos potenciállal.

1

Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható energiaegység.

1

Az elektromos térerősséget számíthatjuk az elektromos potenciálból.

1

Ekvipotenciális felületen mozgatva a töltést nincs munkavégzés.

1

Fém esetén az elektromos erővonalak merőlegesen lépnek ki a felületből.

1

Pontszerű töltés köré vezető gömbhéjat helyezünk el. Az elektromos erőtér mindig gömbszimmetrikus marad, akárhova is helyezzük az üreg belsejében a pontszerű töltést.

1

Egy vezető belsejében lévő, töltést nem tartalmazó zárt üregben a térerősség zérus, függetlenül attól, hogy a vezető felületén vannak-e töltések vagy sem.

1

Az elektromos potenciális energia különbsége és az elektromos potenciálkülönbség azonos.

1

Ha elektromos térben töltést mozgatunk, akkor minden esetben változik a elektromos tér energiája.

1

Síkkondenzátor homogén elektrosztatikus terében töltést mozgatunk két pont között különböző utakon. Akkor végzünk legkevesebb munkát, ha a töltést a két pontot összekötő egyenes mentén mozgatjuk.

1

Ha kétszeresére növeljük a síkkondenzátor fegyverzeteinek felületét, akkor a kapacitás is kétszeresére nő.

1

Ha a síkkondenzátor fegyverzetei között lévő csillámlapot eltávolítjuk a kondenzátor energiája csökken.

1

A feltöltött síkkondenzátor kapacitása nem változik, ha a lemezek közé, velük párhuzamosan vékony fémfóliát helyezünk.

1

Lehetséges, hogy a kondenzátor lemezein különböző nagyságú töltések vannak.

1

Kondenzátorok soros kapcsolásából feszültségosztót hozhatunk létre.

1

Ha kondenzátor lemezei közé dielektrikumot (pl. csillámlap) helyezünk, akkor a kondenzátor kapacitása megnő, mert töltéseket juttatunk a rendszerbe.

1

A dielektrikumra - annak sérülése nélkül – jóval nagyobb elektromos tér kapcsolható, mintha a kondenzátor lemezei között légüres tér vagy levegő lenne.

ellenőrzőkérdések + 2014es vizsgák

Fizika vizsgára

Fizika vizsgára

Az ábrán látható áramkörben az A és B pontokat összekötve az ellenállások árama és a rajtuk eső feszültség nem változik.

A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ a gravitációs gyorsulástól.

Az ábra valamely gáz körfolyamatát mutatja nyomás–térfogat diagramon. A körfolyamat során a gáz hőfelvétele a hőleadásnál nagyobb.

Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.

Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg: izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérsékletváltozás.

Az ábrán egy test potenciális energiájának helyfüggése látható. A testet az A pontból. legalább 2 J mozgási energiával kell indítani balra, hogy majd a végtelenbe távolodjon.

Centrális erőtérben mozgó test impulzusmomentuma állandó.

Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható energiaegység.

RC kör bekapcsolási jelenség: a telep munkája az elektromos tér kialakulását fedezi.

A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a minimumát veszi fel.

Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből (Q1) hat erővonalat kell berajzolnunk, míg a másodikba (Q2) négy erővonal végződik. A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q2/Q1=1,5.

Két test azonos szögsebességgel egyenletes körmozgást végez. A két test centripetális gyorsulása biztosan egyenlő.

A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen megközelíthető, de nem érhető el.

A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél.

Ideális gázt állandó hőmérsékleten fele térfogatra összenyomunk. A gáz belső energiája növekedett a folyamat során.

Ha m1=m2, akkor a rendszer egyensúlyban van. (A testek gyorsulása nulla.)

Az áramsűrűség vektormennyiség.

A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.

A térion mikroszkóp működési elve a csúcshatás segítségével magyarázható.

Az ábrán látható áramkörben az A és B pontokat
összekötve az ellenállások árama és a rajtuk eső
feszültség nem változik.

A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ
a gravitációs gyorsulástól.

Az ábra valamely gáz körfolyamatát mutatja nyomás–térfogat
diagramon. A körfolyamat során a gáz hőfelvétele a hőleadásnál nagyobb.

Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg:
izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az
elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérsékletváltozás.

Az ábrán egy test potenciális energiájának helyfüggése
látható. A testet az A pontból. legalább 2 J mozgási
energiával kell indítani balra, hogy majd a végtelenbe
távolodjon.

Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható
energiaegység.

Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből (Q1) hat erővonalat kell
berajzolnunk, míg a másodikba (Q2) négy erővonal végződik.
A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q2/Q1=1,5.

Két test azonos szögsebességgel egyenletes körmozgást végez.
A két test centripetális gyorsulása biztosan egyenlő.

A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen
megközelíthető, de nem érhető el.

Ideális gázt állandó hőmérsékleten fele térfogatra összenyomunk. A gáz belső energiája
növekedett a folyamat során.

Ha m1=m2, akkor a rendszer egyensúlyban van.
(A testek gyorsulása nulla.)

A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és
minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.

A térion mikroszkóp működési elve a csúcshatás segítségével
magyarázható.